A balesetet okozó gépjárműben megsérült személyeknek jár-e kártérítés?

A gépkocsi vezetőjét kivéve, igen! A közeli hozzátartozóknál bizonyos jogcímeken nem jár kártérítés, de ez általában elenyésző részét teszi ki a biztosító által fizetett összegnek. A gépkocsi tulajdonosát is megilleti a kártérítés, hogyha utasként sérült meg, pl. barátja vezette a kocsit.

Az okozó gépjárműnek nem volt kötelező felelősségbiztosítása, mi a teendő?

A kárbejelentést a MABISZ-nál kell megtenni, ugyanolyan feltételekkel, mintha biztosítónál jelentenék be a kárt..Ebben az esetben a Kártalanítási Számla terhére rendezik a kárigényt, melyet az okozó gépjármű tulajdonosától – bizonyos esetekben a gépkocsi vezetőjétől -, visszakövetel a MABISZ.

A károkozónak nem ismerem az adatait, azt a rendőrség számomra nem adta meg, mit tegyek?

Szintén a MABISZ-hoz kell benyújtani a kárigényt. A MABISZ továbbítja majd az illetékes biztosító társaság részére a kárbejelentést, további ügyintézésre.

A bekövetkezett balesetnek nem egy felelőse van, mi a teendő?

A kárbejelentést meg kell tenni a saját biztosítónál. A jogalap tisztázása után, a felelősség arányában jár a kártérítés. Pl. 70-30%-os kármegosztásnál az a fél, amelyik 70 %-ban tehető felelőssé a baleset bekövetkezésében, az összes kárának 30 %-os térítésére jogosult.

Személyi sérülésnél a biztosító állapítja meg a kárösszeget?

Nem! A kárigényt a sérültnek kell előterjesztenie, hiszen ő tudja, hogy pontosan milyen kár érte a baleset következtében. Az egyes jogcímeken előterjesztett igényeket orvosi iratokkal, számlákkal, tanúkkal, egyéb bizonylatokkal igazolni szükséges. Ezek alapján bírálja el a biztosító a kárigényt.

Adott sérülésre, pl. bokatörés, fix összeget térít a biztosító?

Nem! A felelősségbiztosításnál vizsgálják, hogy pl. egy bokatörés a károsult életére milyen hatással van. Azonos gyógyulás esetében is pl. egy hentesnél a bokatörés utáni állapot megnehezíti a munkavégzését, mert ennek során sokat kell állnia, ill. járkálnia, míg egy adminisztratív munkakörben dolgozót ez kevésbé érinti.

Hozzátartozó vagy barát ittasan vezeti a gépjárművet, a sérült utas bejelentse-e a kárt annak tudatában, hogy a gépjármű vezetőjétől visszakövetelik a kifizetett kártérítést?

A sérülés mértékétől függ, hogy érdemes-e kárbejelentést tenni, ha nem szeretnénk, hogy a barátunk vagy hozzátartozónk fizesse meg a kárunkat. A visszakövetelés csak bizonyos összeghatárig terjed, tehát nem a teljes kifizetett kárösszeget kell visszafizetni. Súlyosabb sérülésnél a kárigény ettől az összegtől magasabb, így ebben az esetben mindenképpen érdemes kárbejelentést tenni.

A biztosító által fizetett kártérítéssel nem értek egyet, mit tehetek?

Abban az esetben, ha nem írt alá egyezséget - melyben lemondott a további igényekről , az elévülési időn belül (öt év) új kárigényt lehet előterjeszteni.

Személyi sérülésnél az elévülési idő öt év, ezt hogyan    számoljuk?

Elsődlegesen a baleset időpontjától, súlyos sérülés esetében attól az időponttól, amikor a sérült olyan helyzetbe került, hogy megtehette volna a kárbejelentést. Amennyiben a biztosítóval már felvették a kapcsolatot, akkor mindig az utolsó irattól (levéltől) számítják az öt évet.

Évek óta ugyanazt az összeget fizeti a biztosító havi járadékként. Kérhetem az összeg emelését?

Igen! Az emelési kérelmet indokolni kell, nem automatikus. Indok lehet például az állapot rosszabbodása vagy a költségek igazolt emelkedése